Blog

Félek, nem fog menni…

Félek, nem fog menni…

Az ember mindig az ismeretlentől fél, a kiszámíthatatlan jövőtől, a még meg nem tapasztalt élményektől, a változással járó kezdeti bizonytalanságtól. Sosem az számít, hogy pozitív vagy negatív hatással lehet ránk, az ami félelmet kelt bennünk, hanem csak az, hogy számunkra ismeretlen vagy sem. Különbözőek, sok félék vagyunk, de ebben hasonlítunk, legalábbis többségünknek nem könnyű feladat kilépni a komfortzónájából, új dolgot kipróbálni, megtapasztalni. Másik gyakori jellemzőnk, hogy telhetetlenek vagyunk és türelmetlenül ilyenkor mindent azonnal akarunk, ami érthető, mert sokan olyan sokáig…

Read More Read More

Majd én megmondom a tutit… vagy inkább mégse?

Majd én megmondom a tutit… vagy inkább mégse?

Mit gondoltok kedves olvasóim változtatott meg bármit magán vagy javított az életén bárki is, hosszú távon csak külső erő hatására, belső motiváció nélkül? Tapasztaltam saját magamon, hogy ideig-óráig igen, de az ember olyan, hogy amint vége a kezdeti lelkesedének, a külső hatás ereje egyszer csak elfogy, a kifogások, hogy miért is nem érdemes végül változtatnunk, azok száma hipersebességgel elkezd növekedni, belső erő rendszerint ilyenkor nincs, amihez nyúlni lehetne, amiből képes lenne ilyenkor meríteni és tovább menni bármelyikünk. Jó néhányszor átéltem…

Read More Read More

Nem tudom mi legyen..

Nem tudom mi legyen..

Egykoron amikor döntésképtelennek éreztem magam, inkább mások szavára hallgattam, valahol ki voltam szolgáltatva a környezetemben lévő emberek jóakaratának. Emlékszem önbizalom hiányosként gyakran azért nem tudtam döntést hozni, amiért nemet sem tudtam mondani másoknak. Féltem a másik reakciójától vagy attól, ha úgy döntök, ahogy a másiknak az nem tetszik, elfordul tőlem, esetleg csalódik bennem a választásom miatt és emiatt borítékolhatóan bűntudatom lesz. Sok évig többet foglalkoztam a lehetséges kimenetelek vizsgálatával, mint azzal én mit szeretnék igazán. Ennek hátrányait utólag akkor éreztem…

Read More Read More

Senki sem mutatta meg, hogy tudom elfogadni, szeretni, értékelni önmagam…

Senki sem mutatta meg, hogy tudom elfogadni, szeretni, értékelni önmagam…

Nos igen, bizony ez nem olyasmi, ami magától jön. Meggyőződésem, hogy ugyanúgy ezt is megtanuljuk, mint a járást gyermekként. Azonban néha egy kis vagy jó sok porszem csúszik a gépezetbe, és a dolgok mélyen félre csúsznak, és pont az ellenkezőjét tanuljuk meg, hogy hogyan ne szeressük önmagunkat és az életünket. Mit tehet ilyenkor az ember? Élhet úgy, hogy elfogadja ezt a kellemetlen állapotot, de dönthet úgyis, hogy felnőttként tanulja meg szeretni önmagát, dolgozik magán egy szeretetteljeseb személyiség felépítésért. Sokszor minden…

Read More Read More

A dolgokat nem olyannak látjuk, amilyenek. Olyannak látjuk őket, amilyenek mi vagyunk.

A dolgokat nem olyannak látjuk, amilyenek. Olyannak látjuk őket, amilyenek mi vagyunk.

Születésünktől kezdve a sejtmemóriánk folyamatosan, automatikusan rögzíti a minket ért ingereket, a hozzánk irányuló gesztusokat, szavat, a minket körülvevők, a szülők viselkedési mintáit, az átélt események érzelmi lenyomatait. Az emlékek hatására folyamatosan formálódnak vélemények önmagunkról és a társadalmunkat körülvevő világról, valóságról, később ezek az álláspontok, rendíthetetlen, sokszor tudattalan meggyőződéseké válnak, amik reggeltől estig, egy kikapcsolhatatlan tévéhez hasonlóan folyamatosan sugározzák az adást az ember fejében. Ezen erőteljes belső hang, illetve a sejtmemóriában tárolt emlékek miatt például gyakran másoljuk a szüleink mintáját,…

Read More Read More

Fontos emlékezni arra, ami felbecsülhetetlen…

Fontos emlékezni arra, ami felbecsülhetetlen…

Mostanában sokszor eltöprengek azon, hogy kicsi, jelentéktelen, hétköznapi apróságokon mérgelődni, bosszankodni vagy bánkódni van e értelme. Régebben bele se gondoltam ilyenekbe, csak átadtam magam a negatív érzéseimnek és a borúlátásomnak. Ha fejvesztve rohantam valahova nem is volt bosszantóbb, mint ha késett egy tömegközlekedési eszköz vagy dugóba kerültem. Ha nem úgy mentek a dolgok, egy pechesebb napot éltem át, például valahogy nem sikerült úgy bármilyen tevékenység, ahogy azt elterveztem vagy elmaradt egy régóta várt szórakozási lehetőség szintén szomorú és dühös lettem….

Read More Read More

Blogok, posztok

Blogok, posztok

Hogyan lehet egy gyógyulási folyamat során az elengedést gyakorolni? Ritka makacs ember tudok lenni néha, aki nem hallgat senkire, és ennek is köszönhetően mindig meggyőzőm magam, hogy az erőm és méltóságom mércéje az, mennyire tudom irányítani magam körül a dolgokat vagy mennyire tudom leplezni a gyengeségeimet. Régi családi örökség már ezen tulajdonságom, ami rengeteg nehézségen segített túljutni, de néha emlékeztet az élet, ha ez így is volt egykoron, már egyáltalán nincs így. Jön egy váratlan nehézség, vagy mostanság épp egy…

Read More Read More